Sok félreérthető illetve pontosabban félrevezető reklámszöveg olvasható weboldalakon a chiptuning és a tuningbox összehasonlításáról, szeretnénk”tiszta vizet önteni a pohárba”.

20 éve foglalkozunk tuninggal, ekkor még nem volt tuningbox, csak próbálkozások, hogy olyan műhelyekben is legyen lehetőség tuningra, ahol nem értenek hozzá és nincs meg a technikai felszereltség az “igazi” tuningra. Chiptuning azóta van amióta elektronika vezérli a modern motorokat, azóta van igény és lehetőség a teljesítmény jelentős mértékű növelésére, míg tuningbox jóval később csak a kilencvenes évek végén kezdett megjelenni, mert a chiptuninghoz szükséges drága felszerelés és szakmai tudás kevés helyen volt elérhető, de a tuningra volt igény.
Működését tekintve is nagyon eltérő a két megoldás, a tuningbox a motor és a motorvezérlő közti kapcsolatba szól bele, “elcsalja” a motoron lévő érzékelőből jövő jelet és egy módosított jelet küld a motorvezérlőnek és így ér el némi plusz teljesítményt, ennek a megoldásnak a hátránya, hogy bizonyos mértékű eltérést már “észrevesz” a motorvezérlő és betilt, mely veszélyes lehet pl egy előzésnél.

Az analóg és a digitális tuningbox működése megegyezik, csak a digitális jobban szabályozható és pontosabb, de a hátrányai megegyeznek. A chiptuning a motorvezérlőben lévő program finomhangolásával ér el jelentős teljesítmény növekedést, mert egyszerre több paraméter összehangolt kis mértékű változása sokkal hatásosabb mint a tuningbox általában egy jelének jelentős változtatása, a másik fontos tényező, hogy a program sok biztonsági korlátozást tartalmaz, melyek sosem kerülnek módosításra, így a gyári korlátozások mindig védik a motor biztonságos üzemét!

A teljesítmény javulása is jelentősen eltér a két módszernél a jelelcsalás miatti korlátozás miatt a tuningbox hatása csak a chiptuning általi növekedés kétharmada, de bizonyos pontosabban szabályzott motoroknál a fele. A gyárak is a szoftveres módszert alkalmazzák amikor egy motorból több teljesítmény verziót adnak ki, jelentős mechanikus változtatás nélkül, szoftveresen állítják be a kívánt teljesítménylépcsőket.
Klasszikus példa a VW csoport 1.9 TDI motorja, mely 8 verzióban került több mint 10 év alatt az utakra. Az előzőekből következően komoly tuningcégek csak chiptuninggal foglalkoznak, szoftveres motoroptimalizálást használnak, már csak azért is mert csak ez a módszer ad lehetőséget épített motorok vezérlésére, pontos beszabályozására.